WEBMAIL
Hidas község Önkormányzat
Képviselő-testületének 1./2003.01.23./ ÖK számú
rendelete egységes szerkezetben a
9/2004/IV.23./ számú módosító rendelettel
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hidas község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg a szervezeti és működési rendjére vonatkozóan.
Preambulum
Hidas község Baranya megye észak-keleti részén, szép természeti környezetben helyezkedik el. A község állandó népességszáma: 2407 fő.
Közigazgatási területe: 228 ha., 4922 m2.
10 - 15 ezer évvel ezelőtt, a csiszolt kőkorszakban is éltek már itt emberek. I.e. 590-ben kelták lakta a területen, őket pedig a rómaiak követték. 896 -ban a honfoglaló magyarság, mégpedig Ete törzse kapta meg ezt a területet. 1541 -ben a törökök elfoglalták, felgyújtották Hidast. A törökök által elfoglalt faluban nehezen indul meg az élet. Szerbek települnek be, akik templomot is építenek. 1710-ben magyar reformátusok a vallási üldözések elől menekültek ide. A XIII. század első évtizedében németség települt szerb és magyar lakta területre. A Hidasra települt német lakosság Württhenbergből, Hessenből és Elzász-Lotaringiából származik. 1779-ben a németek már iskolát is építettek. A II. világháborút követően a Potsdami Egyezmény a hidasi németség sorsáról is döntött. Azokat a német származásúakat, akik a Volksbundban voltak, vagy az 1941-es népszámláláskor németeknek mondták magukat, vagy a németek oldalán mentek háborúba, Németországba való kitelepítésre ítéltek. A kitelepítés 1946 május 31 és 1948 május 25 között történt, összesen 1640 személyt érintett. Többségük ugyanarra a területre került vissza, ahonnan 220 évvel korábban őseik elindultak.
A kitelepített németek helyébe bukovinai székely telepeseket fogadott be a falu, összesen 1700 személyt, akik részben református, részben katolikus vallásúak. A lakosság nagy része ma a Bukovinából áttelepült székelység, kisebb része a német nemzetiségű svábok.
Hidas község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.
I. fejezetet
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése:
Hidas község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala
(2)Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
7696 Hidas,Kossuth Lajos u. 50/II.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
3. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
II. fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
4. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:
- a településfejlesztés,
- a településrendezés,
- az épített és a természeti környezet védelme,
- a lakásgazdálkodás,
- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,
- a csatornázás,
- a köztemető-fenntartás,
- a helyi közutak és közterületek fenntartása,
- a helyi tömegközlekedés,
- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,
- közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,
- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás,
- a közösségi tér biztosítása,
- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
5. § Az önkormányzat:
a) köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról,
- az óvodai nevelésről,
- az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
- az egészségügyi és a szociális alapellátásról,
- a közvilágításról,
- a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,
b) köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
6. § Az önkormányzat önként vállalt feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
7. § (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
8. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
9. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(2) A képviselő-testület szervei:
- polgármester,
- képviselő-testület bizottsága,
- képviselő-testület hivatala.
10. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.
11. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:
- polgármesterre,
- bizottságra,
- helyi kisebbségi önkormányzat testületére.
(2) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.
12. § A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.
13. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
a) rendeletalkotás,
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
g) intézmény alapítása;
h) közterület elnevezése, emlékmű állítás;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A.§ (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés ügyében való
n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása;
b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;
c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.
14. § (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
(3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
III. fejezet
A képviselő-testület működése
15. § (1) A képviselő-testület választáskori létszáma: 9 fő.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 6 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.
A képviselő-testület üléseinek száma
16. § A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
17. § (1) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2) A munkatervet minden év december 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3) A munkaterv tartalmazza:
- az ülések időpontját,
- adott ülésen tárgyalandó témákat,
- az előterjesztésben közreműködőket,
18. § A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint
b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.
A képviselő-testületi ülések összehívása
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(3) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök (Ügyrendi Bizottság elnöke) hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
20. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
21. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 19. §-ban foglalt feltételek fennállnak.
(2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 19. § b) pontja esetében saját maga dönti el.
(3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
(4) A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.
22. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a tervezett napirendeket.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 7 nappal ki kell küldeni.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
- képviselők,
- állandó meghívottak:
- jegyző
- nem állandó meghívottak:
- előterjesztő,
- akik meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi,
- akit az ülés összehívója megjelöl.
23. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:
- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
- egyéb szóbeli meghívással.
A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását.
24. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt,
(3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:
a) az önkormányzat intézményeinek vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.
25. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.
A tájékoztatás formái:
- a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
- helyi televízióban történő közléssel.
A képviselő-testület ülésének vezetése
26. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
c) napirend elfogadása,
d) zárt ülés bejelentése,
e) napirendenként:
- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
- a vita összefoglalása,
- az indítványok szavazásra való feltevése,
- határozati javaslatok szavaztatása,
- a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,
- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
27. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel - egyszerű szótöbbséggel - hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél a zárt ülés rendelhető el.
A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
28. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:
- választás,
- kinevezés,
- felmentés,
- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,
- fegyelmi eljárás megindítása,
- fegyelmi büntetés kiszabása
- és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá
b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy ,valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírása.
A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
29. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van (15. § (2) bek. alapján). A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
A vita és a döntéshozatal módja
30. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
31. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
32. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
33. § A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
34. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
35. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 6 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges szükséges a 13. § a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá ezen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához, valamint a zárt ülés elrendeléséhez.
36. § (1) A képviselő-testület általában a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 28. §-ban foglalt ügyekben.
A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
38. § A 28-37. §-ban foglaltak a bizottságra is vonatkoznak.
A felvilágosítás-kérés szabályai
39. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől - az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában - írásban felvilágosítást kérhetnek.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 8 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
Előterjesztés
40. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozattervezet.
(2) Testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban is történhet.
41. § Az előterjesztések tartalmi elemei:
- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
- a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
- a téma ismertetése,
- a jogszabályi háttér bemutatása,
- érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
- döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
- határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.
42. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.
Határozati javaslat
43. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) végrehajtást igénylő döntéseknél
- a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
- a határozat végrehajtásának időpontja.
A képviselő-testület döntései
44. § (1) A képviselő-testület döntései:
- határozat,
- rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
- a napirend meghatározásáról,
- az ügyrendi kérdésekről,
- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
45. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) A képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv-ben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló módosított 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
46. § A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját.
A határozatok jelölése a következő formában történik:
Hidas község Önkormányzatának ....../....... (...................... hó ... nap) számú Képviselő-testületi határozata.
47. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
48. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(7) Helyben szokásos módnak minősül:
- önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
- helyi televízióban való közzététel.
49. § Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
50. § (1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Hidas község Önkormányzatának ....../....... (......................... hó ... nap) számú Képviselő-testületi rendelete.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
A jegyzőkönyv
51. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.
Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:
- a napirend tárgyát,
- az előterjesztőt vagy előterjesztőket,
- előadókat,
- hozzászólókat.
(5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.
(6) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról történő szavazással hozza.
A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.
(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.
(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
- a meghívót,
- a jelenléti ívet,
- az írásos előterjesztéseket,
- a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
- illetve a képviselők kérése alapján:
- a képviselői indítványokat,
- a képviselői hozzászólásokat.
(9) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(10) A képviselő-testület tagja indítványozására a képviselő-testület jegyzőkönyv-hitelesítőket választhat.
A jegyzőkönyv-hitelesítők csak képviselő-testületi tagok lehetnek.
A jegyzőkönyv-hitelesítők választhatók alkalmi jelleggel - egy adott ülés jegyzőkönyvének hitelesítő munkája ellátásához - illetve hosszabb időtartamra.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(11) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének.
(12) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.
(13) A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia.
A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(14) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.
(15) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(16) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
IV. fejezet
A települési képviselő
52. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(2) A települési képviselők névsorát a 2. számú melléklet tartalmazza.
53. § A települési képviselő jogai különösen:
a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
b) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;
d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;
g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.
54. § A települési képviselő kötelessége:
a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;
c) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;
d) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titok megőrzése.
f.) az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.
55. § A képviselők havi bruttó tiszteletdíját a tárgyévi költségvetési rendelet tartalmazza.
V. fejezet
A képviselő-testület bizottságai
56. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(3) A képviselő-testület a bizottságokat meghatározott önkormányzati feladatok ellátására hozhatja létre.
57. § (1) A bizottság létszáma min. 3 fő. A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.
58. § (1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor:
- dönt a bizottság elnevezéséről,
- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
- határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek,
- határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(2) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
Az állandó bizottság:
59. § A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését a 3. számú melléklet, az egyes bizottságok személyi összetételét, a bizottsági tagok nevét a 4. számú melléklet, valamint a létrehozott bizottságok feladat- és hatáskörét az 5. számú melléklet tartalmazza.
Az ideiglenes bizottság:
60. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
- meghatározott időre vagy
- meghatározott feladat elvégzésére
hozhatja létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
61. § A bizottság feladata, hogy:
- feladatkörében előkészítse a képviselő-testület döntéseit, szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását;
- feladatkörében ellenőrizze a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
62. § A bizottság működése:
(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
(3) Az üléseket az elnök vezeti.
(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.
(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
63. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
64. § A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak.
65. § A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
VI. fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester
66 § A polgármester főállású tisztségviselő.
67. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
68. § (1)A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
69. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
(3) Ha a polgármester a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi.
70. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
71. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
A polgármester:
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(3) A polgármester további feladatai:
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
- meghatározza a jegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait;
- képviseli az önkormányzatot;
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal és a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;
- nyilatkozik a sajtónak.
(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
Alpolgármester
72. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
Jegyző
73. § (1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
74. § A jegyző:
(1) a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges;
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
75. § A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
VII. fejezet
A képviselő-testület hivatala
Polgármesteri Hivatal
76. § A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
77. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.
(2) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.
78. § (1) A hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.
(2) A hivatal ügyrendjét - 6. számú melléklet - az SZMSZ mellékleteként kell kezelni.
VIII. fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,
a közmeghallgatás
79. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart.
80. § (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.
(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
81. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
82. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
83. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azoknak a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:
- falugyűlés,
- községrész tanácskozás
(2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
IX. fejezet
Az önkormányzati gazdálkodás
84. § A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.
85. § A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.
86. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
87. § Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.
88. §. A 7. számú melléklet részletezi a Hidas Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Alapító Okiratában foglaltakat, a 8. számú melléklet tartalmazza a Feladatellátás rendjének szabályzatát, figyelemmel az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998/12.30./?nbsp; Kormány rendelet 10. §. ( 4.) és ( 5 ) bekezdésében meghatározottakra.
X. fejezet
Záró rendelkezések
88. § (1) Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a 8./1995.12.04/Ök. rendelet és a 8./2001.XI.05./Ök.rendelet. Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.
(3) E rendelet 78.§. /2/ bekezdésének képzettségi pótlékra jogosító rendelkezéseit 2003. január -től kell alkalmazni.
Kelt: 2003. január 20.
Vajda Péterné Dr. Ömböli Zsuzsanna
polgármester jegyző
Záradék:
Megalkotta a képviselőtestület a 2003.01.20-i ülésén.
Kihirdetve: 2003.01.23.napján.
Dr. Ömböli Zsuzsanna
jegyző
Mellékletek:
1. A képviselő-testület önként vállalt feladatai
2. A települési képviselők névsora
3. Az állandó bizottságok elnevezése
4. Bizottsági tagok névsora
5. Bizottságok feladat- és hatásköre
6. A polgármesteri hivatal ügyrendje.
7. Hidas Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratának
részletes tartalma.
8. Feladatellátás rendjének szabályzata
9. Vagyonnyilatkozat tételre köteles köztisztviselők névsora
1. számú melléklet
Képviselő-testület önként vállalt feladatai
- Tájház fenntartása
- Hagyományőrző csoportok támogatása
- Sport Egyesület támogatása
- Az önkormányzat további feladatot csak akkor vállal, ha az a lakosság ellátásának javítását szolgálja és éves költségvetésében a fedezetet biztosítani tudja.
2. számú melléklet
A települési képviselők névsora:
Vajda Péterné polgármester
Nagyváradi Lajos alpolgármester
Bayer Gusztávné képviselő
Borsos Árpád képviselő
Dr. Csimma Béla Tibor képviselő
Eszenyi János képviselő
Fehér Sándor képviselő
Gecő László képviselő
Illés Lászlóné képviselő
Dr. Szelle Tibor képviselő
3. számú melléklet
Az állandó bizottságok elnevezése:
Pénzügyi bizottság
Szociális és egészségügyi bizottság
Kulturális és településfejlesztési bizottság
4. számú melléklet
Bizottsági tagok névsora
Pénzügyi bizottság tagjai:
- Borsos Árpád elnök
- Illés Lászlóné tag
- Dr. Szelle Tibor tag
- Ömböli Ferenc tag
Szociális és egészségügyi bizottság tagjai:
- Dr. Csimma Béla Tibor elnök
- Bayer Gusztávné tag
- Fehér Sándor tag
Kulturális és településfejlesztési bizottság tagjai:
- Eszenyi János elnök
- Bayer Gusztávné tag
- Illés Lászlóné tag
- Radványi Lászlóné tag
5. számú melléklet
Bizottságok feladat-és hatásköre
Pénzügyi bizottság:
- a pénzügyi bizottság szükség szerint ülésezik, üléseit az elnök hívja össze, de
a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
- ellátja a polgármester és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését.
- kivizsgálja a képviselők összeférhetetlensége miatt kezdeményezett ügyeket
- ellátja a képviselő-testület pénzügyi döntéseinek az előkészítésére illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
- figyelemmel kíséri az önkormányzat a pénzügyi gazdálkodását
- előzetesen tárgyalja és véleményezi az önkormányzat éves költségvetésének, zárszámadásának munkapapírjait.
- javaslatot tesz a képviselő-testület felé az önkormányzat pénzügyi kiadásainak jóváhagyására
Szociális és egészségügyi bizottság
- Szükség szerint ülésezik, a bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a
bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
- Ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. Évi III. törvényben, valamint a pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 5/2002./VIII.27./ önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
- Döntése ellen a Hidas Község Önkormányzat Képviselő testületéhez lehet fellebbezni, mely másodfokon jár el a fent meghatározott ügyekben.
Kulturális és településfejlesztési bizottság
- Szükség szerint ülésezik, a bizottság üléseit az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
- Feladata a település kulturális életének fellendítése, a különböző kulturális célú rendezvények szervezése és lebonyolítása.
- A községet érintő aktuális pályázatok kidolgozása, a képviselőtestület hozzájárulásával.
- A község kulturális értékeinek megőrzése, kulturális életének fejlesztése, a település hagyományok ápolása.
6. számú melléklet
Hidas Község Önkormányzat
Polgármesteri Hivatalának
Ügyrendje
A hivatal feladatai
A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre, Hidas Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala elnevezéssel.
A hivatal munkarendje:
hétfőtől - csütörtökig 7 óra 30 perctől - 16 óráig
pénteken 7 óra 30 perctől - 13 óráig
ebédszünet 12 órától - 12 óra 30 percig vehető igénybe
A félfogadási idő a hivatali időn belül korlátlan.
A jegyző az egyes érdemi ügyintézők részére kiadmányozási jogot biztosíthat.
A Polgármesteri Hivatal vagyonnyilatkozatra köteles köztisztviselőinek nevét a 9. számú melléklet tartalmazza.
A hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti, magán titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll a törvényben meghatározott ideig.
Az önkormányzat gazdálkodási feladatát a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:
a./ a Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a szükséges pénzforgalmi információt.
b./ beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c./ gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról.
d./ biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettő könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét.
e./ biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.
f./ elkészíti az éves vagyonleltárt
Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A gazdálkodás belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján a helyi önkormányzat gondoskodik.
A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el.
Képzettségi pótlékra jogosító képzettségek a következők:
- akreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40 %-a.
- felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50 %-a.
Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök:
- pénzügyi előadói munkakörök
A több feltételnek is megfelelő köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult.
A hivatal belső munkamegosztása:
I.Önkormányzati és Általános igazgatási ügyek
U/1. Képviselőtestület irataival kapcsolatos ügyek
1./?nbsp; Feladat és hatáskör átadása-átvátele
2./?nbsp; Képviselőtestületi ülésre előterjesztések, jegyzőkönyv nyilvántartás
3./?nbsp; Képviselőtestületi bizottság ülésének jegyzőkönyvei, mellékletek
4./?nbsp; Önkormányzati rendeletek, határozatok, szabályzatok nyilvántartása
5./?nbsp; Okmánytár / díszpolgári cím, helyi kitüntetés adományozásával kapcsolatos
6./?nbsp; Együttműködési megállapodás helyi önkormányzat és kisebbségi önkor-
mányzatok között
7./?nbsp; Kisebbségi önkormányzatok költségvetése, költségvetési beszámolója
8./?nbsp; Kisebbségi Önkormányzatok üléseinek jegyzőkönyvei, mellékletei
9./?nbsp; Kisebbségi Önkormányzat vagyonkezelési ügyei
U/2 Szervezet, működés, ügyvitel
1./?nbsp; Adatvédelem szabályozás
2./?nbsp; Belső ellenőrzés és könyvvizsgálói jelentések
3./?nbsp; Belső ügyviteli segédkönyvek előadói munkakönyv, érkeztető könyv,
postakönyv stb./
4./?nbsp; Bélyegzők nyilvántartása
5./?nbsp; Beszámolók, jelentések, munkatervek / időszaki jegyzői, polgármesteri,
intézményi /
6./?nbsp; Biztonsági és egészségvédelmi intézkedések
7./?nbsp; Alapító Okiratok, Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése,
módosítása
8./?nbsp; Folyóirat, könyvrendelés
9./?nbsp; Hivatalátadás-átvételi jegyzőkönyvek
10./ Iktató és mutatókönyv vezetés
11./ Intézmények irányításával kapcsolatos fejlesztési tervek
12./ Intézmények irányításával kapcsolatos felügyeleti ügyek
13./ Iratkezelési szabályzat és irattári tervvel kapcsolatos ügyek, iratselejtezési
jegyzőkönyvek
14./ Kártérítések
15./ Közérdekű bejelentések, panasz ügyek rendezése
16./ Külföldi kapcsolatok bonyolítása
17./ Közigazgatási Hivatal ellenőrzésével kapcsolatos iratok, szakfelügyeleti
vizsgálatok
18./ Munkabalesetek, foglalkozási balesetek nyilvántartása
19./ Munkáltatói juttatásokkal kapcsolatos ügyek
20./ Munkavédelmi ügyek
21./ Népszámlálás, egyéb összeírásokkal kapcsolatos ügyek
22./ Kapcsolattartás civil, egyházi és ifjúsági szervezetekkel
23./ Levéltári átadás -átvételi jegyzőkönyvek
24./ Sajtóügyek
25./ Statisztika éves és időszaki ügyek
26./ Társulási megállapodások
U/3. Személyzeti, bér-és munkaügyek
1./?nbsp; Baleseti, rokkantsági ügyek
2./?nbsp; Bér-és munkaügyi kimutatások, nyilvántartások, jelentések
3./?nbsp; Bérnyilvántartás
4./?nbsp; Eltartói nyilatkozat
5./?nbsp; Fegyelmi ügyek
6./?nbsp; Fizetés nélküli szabadság ügyek
7./?nbsp; Fizetési előleg ügyek
8./?nbsp; Helyettesítések
9./?nbsp; Illetményügyek / bérjegyzék illetményalap, illetménykiegészítés, illetmény-
pótlék megállapítása, járulék-elszámolás, jutalom, munkáltatói kölcsön,
távolléti díj, letelepedési támogatás /
10./ Jelenléti ívek vezetésének felügyelete
11./ Képviselők nyilvántartása, juttatásai, tiszteletdíjak kifizetése
12./ Kereseti igazolás kiadása
13./ Kinevezés, besorolás, átsorolás, áthelyezés, minősítés, munkaköri leírás,
felmentés a képesítés előírás alól, esküokmányok, nyugdíjazás, végkielégítés,
eseti megbízások stb.
14./ Köztisztviselők, közalkalmazottak nyilvántartása
15./ Közigazgatási alap-és szakvizsgával kapcsolatos ügyek
16./ Napidíj elszámolások
17./ Szabadságolási rend, szabadságolási ügyek
18./ Pályázati kiírások, beadott pályázatok ügyei
19./ Továbbképzések, szakmai gyakorlat
U/4: Pénzügyi-költségvetési munkakör
1. Költségvetéssel, pénzkezeléssel kapcsolatos ügyek
- adósságrendezés
- átcsoportosítás
- címzett és céltámogatások igénylése és lebonyolítása
- hitelfelvétel és lebonyolítása
- hitelnyilvántartás
- költségvetés és gazdasági beszámoló előkészítése / időszaki, éves /
- költségvetési koncepció
- pénzmaradvány elszámolása
- pótelőirányzat
- számviteli rend
- pályázatok pénzkezelése
- zárszámadás előkészítése
2./?nbsp; Segélyek pénzügyi lebonyolítása / utalások /
3./?nbsp; Térségfejlesztési ügyek, pályázatok
4./?nbsp; Leltárfelvételi ívek
5./?nbsp; Analitikus nyilvántartások
6./?nbsp; Banki és pénzügyi levelezés, átutalási megbízások, bankszámlakivonat,
bankszámlanyitás
7./?nbsp; Beruházások pénzügyi lebonyolítása
8./?nbsp; Bizonylatok / bevétel - kiadási bizonylatok, pénztárbizonylatok, pénztárnap-
lók, számlák, számlatömbök tőpéldányai, készpénzellátmány bizonylatai /
9./?nbsp; Térségi fejlesztési program, Térségi-, területfejlesztési Tanács ügyei
10./ Területrendezés, kisajátítás
11./ Vagyonhasznosítás pénzügyi lebonyolítása / bérlet, elidegenítés stb. /
12./ Általános és céltartalékok felhasználása
13./ Betéti kamat ügyek
14./ Feladatmutatókhoz kapcsolódó állami hozzájárulás előirányzata,
visszaigénylés, pótigény
15./ Különféle célú pénzalapok
II. Szakigazgatás
A. Pénzügyek
A./l Adós munkakör
1. Adó -és értékbizonyítványok elkészítése.
2. Adóbevallás, adókivetés, adóhátralék, adóbehajtás
3. Adóbevételi terv és teljesítés
4. Adóellenőrzés, adókedvezmény-mentességi ügyek, adókivetés elleni jogorvoslatok, adótartózások végrehajtása, méltányossági kérelmek
5. Adózok egyéni törzsadati / nyilvántartás/
6. Adók módjára történő behajtandó köztartozások
A/2 Egyéb pénzügyek
1./?nbsp; Általános és céltartalékok felhasználása
2./?nbsp; Betéti kamat ügyek
3./?nbsp; Feladatmutatókhoz kapcsolódó állami hozzájárulás előirányzata,
visszaigénylés
4./?nbsp; Különféle célú pénzalapok kezelése
5./?nbsp; Illetékkiszabás, ellenőrzés
6./?nbsp; Intézményi térítési díjak megállapítása, elengedése / egészségügyi, gyermek-
jóléti, művelődési, nevelési-oktatási, szociális /
B. Egészségügyi igazgatás
1./?nbsp; Egészségügyi fejlesztési koncepció ügyei
2./?nbsp; Egészségügyi alapellátás megszervezése
3./?nbsp; Egészségügyi ellátásra való jogosultsági ügyek
4./?nbsp; Finanszírozási szerződések
5./?nbsp; Háziorvosi pályázatokkal kapcsolatos ügyek
6./?nbsp; Járványügyi intézkedések
7./?nbsp; Körzeti egészségügyi és védőnői állás megszervezése
8./?nbsp; Köztisztasági és településfejlesztési feladatok
9./?nbsp; Megváltozott munkaképességű dolgozók ügyei
10./ Mozgáskorlátozottak ügyei
11./ Nyilvántartás a bejelentett biztosítottakról
12./ Pályázatok figyelemmel kísérése
C. szociális ügyintézői munkakör
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
1./ Ápolási díj ügyek intézése
2./ Rendszeres szociális segély ügyek intézése
3./ Időskorúak járadékának ügyei
4./ egyszeri átmeneti segély kérelmek
5./ temetési segéllyel kapcsolatos ügyek
6. Munkanélküliek jövedelempótló támogatása
Természetben nyújtott szociális ellátások
7./?nbsp; Köztemetéssel kapcsolatos ügyek
8./?nbsp; Közgyógyellátási ügyek, nyilvántartás
9./?nbsp; Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ügyei
10./ Hadigondozási, nemzeti gondozási ügyek
11./ Hadigondozottak, nemzeti gondozottak nyilvántartása
12./ Sorkötelesek családtagjainak támogatása / bevonulási segély /
13./ Személyes gondoskodási ügyek
- családsegítés
- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
14./ Szociális ellátásra jogosultak nyilvántartása
15./ Szociális otthoni elhelyezés ügyek
16./ Temetési segély, köztemetés ügyek
17./ Vakok személyi járadékának ügyei
18./ Elutasított ápolási, gondozási díj, segély, járulék kérelmek
19./ Társhatóság megkeresése / idegen környezettanulmány /
20./ Szociális ellátást támogató pályázatok
21./ Hajléktalanok segélyezése
D. Környezetvédelmi, építésügyi és kommunális igazgatás
D./1. Környezet -és természetvédelem
1./?nbsp; Helyi természeti érték védetté nyilvánítása
2./?nbsp; Lakóhelyi környezet állapotfelmérés
3./?nbsp; Környezetvédelmi hatásvizsgálati tanulmány ügyei
4./?nbsp; Védet terület hasznosításával kapcsolatos ügyek
5./?nbsp; Környezetvédelmi alappal kapcsolatos ügyek
6./?nbsp; Légszennyezési, zaj és természetvédelmi bírság ügyek
D./2 Építésügyi munkakör
1./?nbsp; Általános és összevont rendezési terv
2./?nbsp; Nyilvántartási térképek
3./?nbsp; Bontási, építési, fennmaradási, használatbavételi engedéllyel kapcsolatos
ügyek
4./?nbsp; Életveszélyes épületek nyilvántartása
5./?nbsp; Elvi építési engedély
6./?nbsp; Elvi telekalakítási engedély
7./?nbsp; Építésügyi bírság nyilvántartása, építésügyi bírság ügyek
8./?nbsp; Épületek helyreállítása, tatarozás elrendelése
9./?nbsp; Építmény nyilvántartás, házszámrendezés
10./ Feliratok, hirdető berendezések engedélyezése
11./ Közműnyilvántartás, közműfejlesztés, ingatlanok közmű ellátása
12./ Lakásépítési-és megszűnési nyilvántartás
13./ Pincebeomlásokkal veszélyeztetett területek felmérése
14./ Telekrendezés / telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés /
15./ Településfejlesztéssel kapcsolatos ügyek
16./?nbsp; Pályázatokkal kapcsolatos ügyek
D./3 Kommunális ügyek
1./?nbsp; Hulladék-lerakóhely ügyei / szilárd és folyékony /, dögkutak létesítése,
2./?nbsp; Közterület tisztántartásának felügyelete
3./?nbsp; Köztemetővel kapcsolatos ügyek
4./?nbsp; Sírboltkönyv
5./?nbsp; Síremlékek és sírboltok terve
6./?nbsp; Sírnyitási engedélyek
7./?nbsp; Temetők fenntartásával kapcsolatos hatósági ügyek
8./?nbsp; Zöldterület fenntartása, ellenőrzése / parkok /
9./?nbsp; Felújítás, karbantartás, hibaelhárítás feladatai
10./ Temetőkönyv-nyilvántartás vezetése
11./ Közutak síkosság elleni védekezése
12./ Közvilágítási berendezések működtetésének ügyei
13./ Parkolási engedélyekkel kapcsolatos ügyek
14./ Utcanév táblák, házszám táblák kihelyezése, karbantartása, javítása
D./4 Vízügyi igazgatás
1./?nbsp; Árvíz és belvízzel kapcsolatos ügyek
2./?nbsp; Árvíz és belvíz védekezési terv
3./?nbsp; Csatorna és vízmű bírságok
4./?nbsp; Ivóvíz, szennyvízdíjak megállapítása
5./?nbsp; Patakok, csatornák áradásai elleni védekezés, csapadékvíz elvezetés
6./?nbsp; Ivóvíz, szennyvízhálózat létesítése, üzemeltetőjének kijelölése
7./?nbsp; Ivóvíz, szennyvízhálózat üzemeltetésének ellátása
8./?nbsp; Vízjogi üzemeltetési engedély elkészíttetése
E.Belügyi igazgatás
E./1 Anyakönyvvezetői munkakör
1. Állampolgársági eskü okmányok
2. Állampolgársági kérelmek
3. Születés anyakönyvezés és kapcsolódó feladatok
4. Házasság anyakönyvez és kapcsolódó feladatok
5. Halotti anyakönyvezés és kapcsolódó feladatok
6. Anyakönyvi alapiratok /születés, házassági, halotti névváltoztatás /
7. Utólagos bejegyzések az anyakönyvekben
8. Anyakönyvi kivonatok, másolatok kérése
9. Anyakönyvi mutatók vezetése
10. Családi események polgári szertartása / házasságkötés, névadózás stb. /
11. Nyilvántartás a nyitott anyakönyvi bejegyzésekről
12. Egyéb anyakönyvi iratok rendezése
13. Honosítás, visszahonosítási kérelmek
14. Születés, házasság hazai anyakönyvezése
15. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele
E./2 Személyi adat-és lakcímnyilvántartó munkakör
1./ Adategyeztetés
2./ Adatszolgáltatással kapcsolatos ügyek / beadványok, kérelmek, megkeresések
átiratok /
3./ Személyi kartonos nyilvántartó lapok kezelése
4./ Népesség állomány gépi nyilvántartása és karbantartása
5./ Lakcímbejelentő lapok továbbítása
6./ Személyi azonosító jel kiadásával mosósításával és visszavonásával
kapcsolatos iratok
7./ Elveszett és talált személyi okmányokkal kapcsolatos ügyek
8./ Külföldi letelepedés, tartózkodási nyilatkozatok, bevándorlási ügyek első
nyilvántartásba vétele.
E/3 Országgyűlési és önkormányzati képviselők választása, népszavazás
1./?nbsp; Szavazókörök megállapítása / népszavazás, helyi népszavazási, választási/
2./?nbsp; Választási, népszavazási, helyi népszavazási bizottság ülési jegyzőkönyve-
inek nyilvántartása
3./?nbsp; Választói szavazói névjegyzék nyilvántartása, vezetése
4./?nbsp; Választás, népszavazás, helyi népszavazás lebonyolításával kapcsolatos
kisebb jelentőségű ügyek
5./?nbsp; Választási bizottságok létrehozása
E./4 Igazságügyi igazgatás
1./?nbsp; Birtokvédelmi ügyek
2/?nbsp; Telekhatár viták ügyei
3./?nbsp; Közalapítvány létrehozása
E./5 Egyéb igazgatási ügyintézői munkakör
1./?nbsp; Címerhasználat, névhasználat turisztikai logo engedélyezése
2./?nbsp; Hagyatéki ügyek
3./ Hatósági bizonyítványok, adatkérés, adatszolgáltatás
4./?nbsp; Helyiség, garázs bérleti, elidegenítési szerződés, helyiséggazdálkodási ügyek
5./?nbsp; Jelzálog ügyek
6./?nbsp; Szabálysértési ügyek, helyszíni bírság ügyek
7./?nbsp; Talált tárgyak, rendkívüli események bejelentése / bombariadó stb. /
8./?nbsp; Utcanévváltozások
9./?nbsp; Útlevél ügyek
10./ Ingatlanforgalom / elidegenítési tilalom elrendelése, törlése, külföldi
állampolgárok ingatlanszerzésének engedélyezése
11./ Megkeresés, felszólítás, hiánypótlásra történő felhívás, hibajegyzék,
kísérőjegyzék
F.Lakásügyek
1./?nbsp; Lakossági adósságkezelési egyedi rendezési ügyek / szerződések is /
2./?nbsp; Bérlakások nyilvántartása
3./?nbsp; Első lakáshoz jutás, lakásépítés lakásvásárlási támogatás
4./?nbsp; Jogcím nélküli lakáshasználat ügyeinek rendezése
5./?nbsp; Lakásfelújítás, karbantartási támogatás ügyei
6./?nbsp; Lakbértartozás ügyei
7./?nbsp; Önkényes lakásfoglalási ügyek
8./?nbsp; Lakásbérleti szerződés, lakáscsere, lakáshasznosítás
J .Gyámügyi illetve gyermek-és ifjúságvédelmi munkakör
1./?nbsp; Apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekek nyilvántartása
2./?nbsp; Gyermekotthoni gondozottak nyilvántartása
3./?nbsp; Családi jogállás rendezésével, az apai, anyai elismeréssel, a képzelt szülők
a képzelt apa és és anya megállapításával kapcsolatos ügyek
4./ Gyámhatósági és gyermekvédelmi munka éves értékelése
5./?nbsp; Gyámsági és gondnoksági egyedi ügyek, környezettanulmány
6./?nbsp; Gyermekjóléti ellátásra való jogosultsági egyedi ügyek / átmeneti gondozás /
7./?nbsp; Hatósági intézkedéssel védelembe vett gyermekek nyilvántartása
8./?nbsp; Kiskorú házasságkötésének engedélyezése
9./?nbsp; Kiskorúak részére megállapított és folyósított pénzbeli, természetbeli
ellátással kapcsolatos ügyek
10./ Kiskorúak vagyoni érdekvédelmével kapcsolatos ügyek
11./ Kiskorúak gyermekvédelmi gondoskodásával kapcsolatos ügyek
átmeneti nevelésbe vétel
ideiglenes hatállyal elhelyezés
védelembe vétel lefolytatása, felülvizsgálata, megszüntetése
szabálysértés
12./ Nyilvántartás az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekekről
13./ Társhatósági megkeresés / környezettanulmány /
14./ Perindítás
K. Ipari igazgatás
1./?nbsp; Ipartelepítési, telephely engedélyek
2./?nbsp; Magánszálláshelyek nyilvántartása
3./?nbsp; Mozgóárusítás engedélyezése
4./?nbsp; Működési engedély kiadás, visszavonás, üzletek nyilvántartása
5./?nbsp; Műsoros előadás, zene-és táncrendezvény megtiltása
6./?nbsp; Szeszes italok alkalmi árusításának engedélyezése
7./?nbsp; Pénznyerő automaták, játéktermek üzemeltetésének engedélyezése
M.Földművelődésügy, állat-és növényegészségügyi igazgatás
1./?nbsp; Állami tulajdonú földingatlan tulajdonjogának megszerzése
2./?nbsp; Állati eredetű hulladék-lerakóhely kijelölése
3./?nbsp; Marhalevél kezelés
4./?nbsp; Állattartási, állatvédelmi ügyek
5./?nbsp; Ebek védőoltásának megszervezése, összeírás, nyilvántartás
6./?nbsp; Fakivágási engedélyek, fapótlás
7./?nbsp; Járványügyi intézkedések
8./?nbsp; Méhészek és méhvándorlás nyilvántartása
9./?nbsp; Mezei őrszolgálat megszervezése
10./ Művelési ágváltozások ügyei
11./ Vadkár ügyek intézése
12./ Veszélyes állatok tartási engedélyének ellenőrzése
J. Munkaügyi igazgatás, munkavédelem
1./?nbsp; Közhasznú foglalkoztatás megszervezése
2./?nbsp; Közhasznú foglalkoztatottak bérének visszaigénylése
3./?nbsp; Munkavédelemmel kapcsolatos ügyek
K. Sportügyek
1./?nbsp; Sportrendezvények ügyei
2./?nbsp; Sport Egyesület támogatása, pályázatok kihasználása
L. Honvédelmi és polgári védelmi igazgatás
L/l. Honvédelmi igazgatás
1./?nbsp; Hadkötelesek / 17 évesek / lejelentése
2./?nbsp; Hadkötelesek egészségügyi vizsgára való kötelezése
3./?nbsp; Sorozási térítési díj megállapítása
4./?nbsp; Bevonulási segély megállapítása
5./?nbsp; Mozgósítási feladatok, mozgósítási terv
L/2. Katasztrófavédelmi igazgatás
1./?nbsp; Életvédelmi létesítmények kijelölése / óvóhely /
2./?nbsp; Polgári védelmi szervezet létrehozása / munkahelyi is /
3./?nbsp; Katasztrófavédelmi tervek
7. számú melléklet
Hidas Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Alapító Okiratának részletes tartalma
1. A Hidas község önkormányzat költségvetési szerve alapító okiratának:
- kelte: 2001.XI.26.
- száma: 72/200l (XI.26) Ökt. h.
2. A melléklet 1. számú függeléke tartalmazza:
- Az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését;
- Az alaptevékenységek forrásait;
- Az alaptevékenység feladatmutatóit.
3. A melléklet 2. számú függeléke tartalmazza:
- A vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való
részvételnek a részletes - alaptevékenységtől elhatárolt - felsorolását;
- Az egyes feladatok, tevékenységek forrásait;
- A tevékenység feladatmutatónak megnevezését.
4. A költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, ezen belüli a szervezeti egységek, telephelyek megnevezését a 3. számú függelék tartalmazza.
5. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok:
- a számlavezető pénzintézet neve: OTP Rt. Pécsvárad
- a számlavezető pénzintézet címe:7720 Pécsvárad Rákóczi Ferenc u.5.
- a bankszámla száma és neve:
- költségvetési elszámolási számla, száma: 11731104-15331782
- alszámlák száma és neve:
11731104-15331782-02820000 Magánszemélyek kommunális adója számla
-08970000 Gépjárműadó számla
-03540000 Iparűzési számla
-08800000 Egyéb bevételek számla
-08660000 Jövedelemadó számla
-03780000 Pótlék beszedési számla
-03610000 Bírság beszedési számla
6. A szerv általános forgalmi adó alanyisága:
az általános szabályok szerinti áfa alany
7. A költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekkel kapcsolatos szabályozást a melléklet 4. számú függeléke tartalmazza.
8. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket a melléklet 5. számú, "A költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat" című függeléke határozza meg.
1. számú függelék
| Alaptevékenység | Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése | Az alaptevé-kenységre vonatkozó jogszabály* | Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra) |
Az alaptevékenység feladatmutatója | |
| Száma | Megnevezése |
|
|
|
|
| 55231-2 | Óvodai intézményi étkeztetés |
| Ötv., Okt. törvény | térítési díj bevétel, normatív állami támogatás | intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma (fő) |
| 55232-3 | Iskolai intézményi étkeztetés |
| Ötv., Okt. törvény | térítési díj bevétel, normatív állami támogatás | intézményi étkeztetést igénybe vevők létszáma (fő) |
| 63121-1 | Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása | Közut fenntartás, híd fenntartás, alagút fenntartás, autóbusz végállomások, buszmegállók fenntartása | Ötv. | pályázatok, egyéb külső és belső forrás | - |
| 70101-5 | Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása | ingatlan adás-vétel, ingatlan bérlet, ingatlan üzemeltetés, kezelés |
| bérleti díjak, | - |
| 75115-3 | Önkormányzatok igazgatási tevékenysége | hivatal, hatósági igazgatási társulás tevékenysége | Ötv, Hatásköri törvény, | igazgatási bevételek | - |
| 75116-4 | Helyi kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
| Ötv., Hatásköri törvény | igazgatási bevételek | - |
| 75176-8 | Intézményi vagyon működtetése | vagyon üzemeltetés, fenntartásával kapcsolatos gazdálkodás, pénzügyi-számviteli tevékenység, gondnoki tevékenység, takarítás, karbantartás, gépjármű üzemeltetés, szállítás, raktározás, |
| a tevékenység során a meglévő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevétetek: bérleti díj, szállítási díj, stb. | A létesítmény szolgáltatásait igénybevevők létszáma(fő) |
|
75184-5 | Város- és községgazdálkodás szolgáltatás | helyi közlekedés, piaci vásári tevékenység, egyéb város és községgazdálkodási tevékenység | Ötv. | piaccal, vásári tevékenységgel kapcsolatos bevétel (bérleti díjak, hely-jegyek) | - |
| Alaptevékenység | Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése | Az alaptevé-kenységre vonatkozó jogszabály* | Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra) |
Az alaptevékenység feladatmutatója | |
| Száma | Megnevezése |
|
|
|
|
| 75186-7 | Köztemető fenntartási feladatok |
| Ötv. | sírhely bevétel, más, saját bevétel | - |
| 75187-8 | Közvilágítási feladatok |
| Ötv. | más saját bevétel | - |
| 75192-2 | Önkormányzatok elszámolása |
|
| jogszabály szerint | - |
| 75196-6 | Önkormányzatok feladatra nem tervezhető elszámolása |
|
| jogszabály szerint | - |
| 80111-5 | Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés |
| Ötv., Okt. törvény | normatív hozzájárulás, más, saját forrás | Óvodai nevelést igénylők létszáma (fő) |
| 80121-4 | Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás |
| Ötv., Okt. törvény | normatív hozzájárulás, más, saját forrás | tanulók létszáma (fő) |
| 80131-3 | Alapfokú művészet-oktatás |
| Ötv., Okt. törvény | normatív hozzájárulás, más, saját forrás | az alapfokú művészet-oktatásban résztvevők létszáma(fő) |
| 80511-3 | Napközi-otthoni és tanulószobai ellátás |
| Ötv., Okt. törvény | állami hozzájárulás, más, egyéb forrás | Foglalkozásokon résztvevők létszáma (fő) |
| 85121-9 | Háziorvosi szolgálat |
| Ötv. | OEP finanszírozás | szolgálatok száma (db) |
| 85129-7 | Védőnői szolgálat |
| Ötv. | OEP finanszírozás | - |
| 85201-8 | Állategészségügyi tevékenység | Állatorvos, állategészségügyi személyzet tevékenysége |
| az állategészségügyi szolgáltatás bevételei, illetve más, saját forrás | - |
| 85322-4 | Házi segítségnyújtás |
| Ötv. | térítési díj bevétel, állami hozzájárulás és saját forrás | körzetek száma (db) |
| 85323-5 | Családsegítés | családsegítő szolgálat, családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, falugondnoki szolgálat | Ötv., Szoc. tv. |
állami hozzájárulás és saját forrás | - |
| 85324-6 | Szociális étkeztetés |
| Ötv., Szoc. tv. | térítési díj bevétel, állami hozzájárulás és saját forrás | - |
| 85327-9 | Rendszeres pénzbeli ellátások | Gyermeknevelési támogatás, kiegészítő családi pótlék, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, ápolási díj, rendszeres lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély, rendszeres nevelési segély, | Ötv., Szoc. tv. | állami támogatás, és saját forrás | - |
| 85328-0 | Eseti pénzbeli ellátások | eseti lakásfenntartási támogatás, temetési segély, átmeneti segély, közgyógyellátási igazolvány utáni TB, mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása | Ötv. Szoc. tv. | állami támogatás, és saját forrás | - |
| 90211-3 | Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység | szilárd hulladék gyűjtése, elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása, elhelyezése, hasznosítása, lombtalanítás, közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítés | Ötv. 2000. évi XLIII | a tevékenység bevétele | - |
| 92181-5 | Művelődési központok, házak tevékenysége |
| Ötv., 1997. évi CXI tv. | bérleti díj, egyéb hasznosítási díj, | Művelődési Házak száma(db) |
| 92192-5 | Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység | Szakkörök vezetése Krónika írása |
| a tevékenység bevétele (bérleti díjak, belépőjegyek) | - |
| 92401-4 | Sportintézmények, sportlétesítmények működtetése |
|
| bérleti díjak, belépőjegyek, reklámdíjak, egyéb, saját bevételek | - |
*A megjelölt oszlopban található jogszabályok:
- Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.
- Okt. törvény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.
- Hatásköri törvény: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről,
- 1993. évi CX. tv.: a honvédelemről szóló 1993. évi CX. tv.,
- Államig. eljárási tv.: az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv.,
- Gyermekv. tv.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. tv.,
- 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv.
- 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv.,
- 1997. évi CXI. tv. a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1997. évi CXI. tv.
2.számú függelék
A vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való részvételnek a részletes felsorolása, a feladatok forrásai
1. A vállalkozási tevékenységek
1.1. A szerv vállalkozási tevékenységet nem végez.
2. Közhasznú társaságban való részvétel
2.1. A szerv közhasznú társaságnak nem tagja.
3. Gazdasági társaságban való részvétel
3.1. A szerv gazdasági társaságnak tagja.
| A gazdasági társaság megnevezése, adószáma | A gazdasági társaság által ellátott főbb tevékenységi körök |
| Hidas Viziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Adószáma:11540043-202 | -Víztermelés, -kezelés és -elosztás -Szennyvízelvezetés és -kezelés -Egyéb szennyvízkezelési és csapadékvíz elvezetési szolgáltatás -Üzletviteli tanácsadás -Építéstervezési tevékenység
|
B) A gazdasági társaságban való részvétel forrásai:
- Törzsbetét
- A gazdasági társaságban való részvételből származó bevétel.
3. számú függelék
A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működésének rendszere
1. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő:
| Lehetséges szervezeti szintek (1) | A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges Vezető beosztások (2) | A konkrét Vezetői beosztások megnevezése (3) |
| 1. Legfelsőbb vezetői szint | Jegyző/körjegyző | Jegyző
|
| 2. Magasabb vezetői szint | aljegyző |
|
|
| Főosztályvezető helyettesnek megfelelő vezető |
|
|
| osztályvezető |
|
| 3. Középvezetői szint | csoportvezető |
-----------------------------------------
|
Megjegyzés:
- a 3000-nél kevesebb lakosú településen - ide nem értve a városokat - magasabb vezetői megbízás nem adható,
2. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám
(A *-gal jelölt oszlopba az 1. pont táblázatának 3. oszlopában lévő vezetői munkaköröket kell beírni.)
|
Vezetői szinthez tartozó Beosztások* | Vezetőknek közvetlenül Alárendelt Munkakörök | A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) | Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás) |
| Jegyző/körjegyző | Igazgatási előadók Adóügyi előadó Pénzügyi előadók
| 1 fő igazgatási főelőadó 1fő igazgatási előadó 1 fő adóügyi főelőadó l fő pénzügyi főelőadó 1 fő pénztáros 1 fő pénzügyi gyakornok
| Minden dolgozó teljes munkaidős |
3. A szerv működési rendszere
A szervet a jegyző irányítja, ő a legfelsőbb vezető.
4. számú függelék
A szervhez kapcsolódó
részben önállóan gazdálkodó intézményekkel kapcsolatos szabályok
1. A szervhez részben önállóan gazdálkodó intézmények kapcsolódása
1.2. A szervhez tartozik részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
|
A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv/egység megnevezése | A részben önállóan gazdálkodó szervnél pénzügyi-gazdálkodási tevékenységet ellátó személyek | ||
|
| Munkaköre | feladata | foglalkoz- tatási jellege |
| Általános és Zeneiskola | Pénzügyi előadók
| A pénzügyi-gazdasági tevékenységet a Polgármesteri Hivatal szakdolgozói látják el. | Főfoglalkozás |
| Önkormányzati Óvoda | Pénzügyi előadók
| A pénzügyi-gazdasági tevékenységet a Polgármesteri Hivatal szakdolgozói látják el. | Főfoglalkozás |
| Tamási Áron Művelődési Ház Hidas | Pénzügyi előadók
| A pénzügyi-gazdasági tevékenységet a Polgármesteri Hivatal szakdolgozói látják el. | Főfoglalkozás |
5. számú függelék
A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos
különleges előírások, feltételek
I.
A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó
általános és speciális szabályok
1. Közös szabályok
1.1 A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolását.
1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.
2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok
2.1. A költségvetetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.
2.2 A számításokat a szerv felépítésének megfelelően - figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények), a feladat-ellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás, stb.) - kell elkészíteni.
2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.
2.4. A szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.
(A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat:
- számát,
- tárgyát,
- ügyintézőjét
- és a határidőket.
Az iratokat " .... évi tervezési dokumentumok" szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.)
2.5. A normatív állami hozzájárulásokhoz a szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel.
Az adatszolgáltatást a Pénzügyminisztérium által meghatározott formában, tartalommal és határidőig kell elkészíteni.
A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.
2.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.
A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának a jogszabályoknak és a képviselő-testület információigényének megfelelő karbantartásáért) a szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok
3.1. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni:
- a féléves beszámoló elkészítésénél, a
- háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint
- az éves költségvetési beszámolásnál.
3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.
3.3. A szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.
(A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat:
- számát,
- tárgyát,
- ügyintézőjét
- és a határidőket.
Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell - eredeti vagy másolati példányban - gyűjteni:
- ".... év I. féléves beszámolójának dokumentumai",
- ".... év háromnegyed éves gazdálkodásáról szóló tájékoztatás dokumentumai"
- " .... évi költségvetési beszámoló dokumentumai". )
3.4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)
3.5. Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (2) bekezdése értelmében:
- a számviteli rendben kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja,
- a 3. számú magyarázat kerülnek meghatározásra az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes - a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó - tartalmi és formai követelményei.
II.
A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei
1. A költségvetési koncepció elkészítése
1.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:
- a szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően
- a szerv bevételeit,
- majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.
1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.
1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.
1.4. Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést a rendelkezésre álló adatok alapján a 1. számú magyarázatban meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.
1.5. A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:
- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (önkormányzat és szervei esetében az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,),
- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,
- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.
A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.
1.6. A koncepció tartalmi követelményeit a 2. sz. magyarázat tartalmazza.
2. A költségvetési tervezés
2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.
Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
2.2. A költségvetési terv javaslatot a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.
A szerv vezetője a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a rendelet-tervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét a számviteli rend tartalmazza.
2.4. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.
2.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.
E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét.
III.
Költségvetési beszámoló helyi szabályai
1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás
1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által jóváhagyott:
- eredeti költségvetési rendeletből, illetve
- a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.
Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót - az előirányzat-könyveléseket követően - az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani.
A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni.
A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni.
1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:
- a jogszabályi előírásokat,
- a szerv belső információs igényét, valamint
- a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.
1.4. A szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.
1.5. A jóváhagyott féléves beszámoló alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a szerv féléves beszámolója elkészítéséről.
2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás
2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni.
A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani.
2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:
- a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,
- a tartalék felhasználásának,
- a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint
- a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.
A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.
A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.
3. Az éves költségvetési beszámolás
3.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.
3.2. A zárszámadást a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
3.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig kell felülvizsgálni.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:
- a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,
- a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,
- az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,
- a számszaki beszámoló belső, valamint annak a szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára.
3.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyama-tokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét a számviteli rend tartalmazza.
3.5. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről.
IV.
Információszolgáltatás az államháztartásnak
1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek a - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel.
E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t is, aki(k)nek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.
2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket a számviteli rend tartalmazza.
V.
A költségvetés végrehajtásának szabályai
1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.
A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:
- az egyes előirányzatok felhasználásakor,
- az egyes előirányzatok módosításakor.
2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni.
Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatit legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal.
Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.
3. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzat tartalmazza.
Magyarázat
1. számú magyarázat:
Belső számítási anyag szerkezete a költségvetési koncepciókhoz, illetve a
költségvetési tervekhez
2. számú magyarázat:
Költségvetési koncepció tartalmi követelményei
3. számú magyarázat:
Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei
1. számú magyarázat
Belső számítási anyag szerkezete
(a költségvetési koncepciókhoz, illetve a költségvetési tervekhez)
1. Bevételek szakfeladatok szerint
Szakfeladat száma és neve: ...........................................
Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét bevételi jogcím megadásával. A sorokat a főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát.
| Főkönyvi számlaszám | További alábontás | Konkrét jogcím, vagy megnevezés | Számítási művelet, hivatkzás, utalás | CI. Összeg (Ft-ban) | Főkönyvi számlaszám összesen: |
|
|
|
|
|
|
|
2. Kiadások szakfeladatok szerint
Szakfeladat száma és neve: ...........................................
Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét kiadási jogcím megadásával. A sorokat a főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát.
| Főkönyvi számlaszám | További alábontás | Konkrét jogcím, vagy megnevezés | Számítási művelet, hivatkzás, utalás | CII. Összeg (Ft-ban) | Főkönyvi számlaszám összesen: |
|
|
|
|
|
|
|
3. A bevételek szakfeladatonkénti összesítés szerint
Lásd az 1. pontnál leírt táblázatot.
4. A kiadások szakfeladatonkénti összesítés szerint
Lásd az 2. pontnál leírt táblázatot.
2. számú magyarázat
Költségvetési koncepció tartalmi követelményei
1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogszabályi hivatkozásokat:
Pl:
"Az Államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény 70 §-a alapján a polgármester a jegyző/körjegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót november 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek.
A jegyző/körjegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el."
I. 2.A koncepció összeállításának sarokpontjai
- A koncepció összeállítására az önkormányzat gazdasági programjának figyelembevételével került sor.
- A költségvetési koncepció készítésének menete: a 217/1998.(XII.30) Korm. rendelet 28.§-a szerint.
II. 3. A ... évi költségvetés bevételei és kiadásai
Költségvetés főösszege, költségvetési bevételek és kiadások címenként.
A koncepció készítésének időpontjában meglévő adatok alapján a költségvetési rendelet-tervezet szerkezetének megfelelő adatok.
III. 4. A .... évi költségvetés egyensúlya
Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok.
Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése.
3. számú magyarázat
Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei
Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adatira épül.
Tartalmazza:
1. Az adott évi költségvetési gazdálkodás során a költségvetési tartalék változását - nőtt, vagy csökkent.
2. A bevételi előirányzatok teljesítésének értékelését.
Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a bevétel főbb bevétel nemek közötti százalékos megoszlását.)
A bevételeknél a jelentős hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet.
Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést kell érteni.)
A bevételeknél külön ismertetni kell:
- a nem tervezett bevételként jelentkező bevételeket.
3. A kiadási előirányzatok teljesítésének értékelését.
Az értékelés során a kiadások megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a kiadások főbb kiadásnemek közötti százalékos megoszlását.)
A kiadásoknál a jelentős hatásokra, a kiadási előirányzatok teljesítését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet.
Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést kell érteni.)
A kiadásoknál külön ismertetni kell:
- a nem tervezett kiadásként jelentkező kiadásokat.
4. Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok teljesítésére vonatkozó értékelést.
Az értékelésnek ki kell térnie, az adott feladattal kapcsolatos teljesítmény és feladatmutatókra, valamint a feladat minőségével kapcsolatos észrevételekre.
A feladat értékelésnél célszerű (ha lehet) a feladattal elért teljesítmény önköltségét is kiszámolni.
Adott feladathoz kapcsolódva szükségszerű az adott szakirodalomnak megfelelően más hasonló feladatot is ellátó szervek adataival való összehasonlítás (teljesítmény, költségek, bevételek, stb.)
5. A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmény:
- a jól áttekinthetőség,
- a kevés táblázat,
- a pontokba szedés, részletes tagolás.
8.számú melléklet
A feladatellátás rendjének szabályzata
A szabályzat célja, hogy a - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának - költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító:
a) feltétel- és követelményrendszerét,
b) folyamatát, kapcsolatrendszerét,
c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárásnak és dokumentumainak leírását.
1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere
a) Feltételrendszer
1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik.
2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat.
Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak:
- költségvetési bevételekre,
- költségvetési kiadásokra,
- illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását.
Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz:
- a költségvetési bevételeket:
- növeli,
- nem változtatja,
- a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti,
- a költségvetési kiadásokat:
- csökkenti,
- nem változtatja,
- a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli.
- a bevétek és kiadások ütemezése:
- nem változik,
- kedvezőbben alakul,
- kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást.
3. Amennyiben adott feladatellátás körülményei jelentősen megváltoznak (a feladat bevételeinek, illetve kiadásainak elérik a 25 %-át, illetve összegszerűen a 300 ezer forintot), akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
4. A felügyeleti szerv intézkedési tervet készít a feladatellátások költségvetési oldalról és teljesítmény oldalról történő értékelésére.
Az intézkedési tervben meghatározza az értékelések főbb elveit, irányait, a határidőket.
b) Követelményrendszer
1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni.
2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldalról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell.
3. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el olyan - nem kötelező feladat - mely aránytalan nagy költségvetési kiadásokkal jár. (Az aránytalan nagy költségvetési kiadást úgy kell meghatározni, hogy az adott feladatellátás vizsgálata során más, legalább 5, a vizsgált feladatot ellátó szerv adatait össze kell hasonlítani.)
4. Hosszú távon (4 éven túl) nem látható el változatlan módon, és/vagy eszközzel, és/vagy szervezettel olyan kötelező feladat, amelynek ráfordítása nem áll arányban az elért teljesítménnyel.
Az ilyen feladatok esetében gondoskodni kell az adott feladat-ellátási mód (eszköz/szervezet) megváltoztatásáról.
A változást követően javulnia kell:
- az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy
- az elért teljesítménynek.
5. Amennyiben a szerv költségvetése csak működési hitel felvételével kerül egyensúlyba egymást követő két éven belül, akkor gondoskodni kell az alapfeladatokon kívüli önként vállalt feladatok csökkentéséről, illetve megszüntetéséről.
2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere
a) A feladatellátás folyamata
A feladatellátás folyamata a következő:
- a feladat ellátásának szabályozása:
- alapító okiratban,
- SZMSZ-ben;
- a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása;
- a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése,
- a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése,
- a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése,
- a feladatellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása;
- a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése.
1. A feladatot ellátni csak úgy lehet - lásd feltétel és követelményrendszer - ha:
- az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában;
- a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv
SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van a feladatmutatót.
2. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret.
A költségvetési tervezés időszakában meg kell határozni:
- az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet,
- a működéshez szükséges dologi kiadásokat,
- a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat,
- a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket.
Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb, a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről.
A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról.
A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni.
3. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését.
Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni.
A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítmény vizsgálatot.
Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás:
- pénzügyi területén,
- módján (eszközein).
b) A feladatellátás kapcsolatrendszere
A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei:
- a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor:
- a kiadások teljeskörű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért (különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására);
- a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért,
különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében.
A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv.
A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára.
- a feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete.
Az előirányzatok szerinti gazdálkodáshoz használni kell a szervre lebontott előirányzat-felhasználási ütemterv adatait is.
A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen.
Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egyidőben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.)
3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak
dokumentumai
a) A tárgyévi kötelezettségvállalások
Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek.
Ezen túlmenően a kötelezettségvállalásnak illeszkednie kell a szervre, feladatra lebontott előirányzat-felhasználási ütemtervbe.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni, arról, hogy:
- adott jogcímen van e tervezve előirányzat,
- az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra,
- a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai
és összegei összeegyeztethetőek-e az előirányzat-felhasználási ütemtervvel.
aa) A kötelezettségvállalásokat - amennyiben annak értéke nem éri el az 50.000 Ft-ot - nem kötelező írásban dokumentálni.
A fenti eljárást azonban ez esetekben is le kell folytatni.
Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét.
ab) A kötelezettségvállalásokat - amennyiben annak értéke eléri az 50.000 Ft-ot - írásban kell dokumentálni.
A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni.
Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek.
A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen:
- szerződések,
- megállapodások.
A kötelezettségvállalás, illetve az egyéb előirányzat felhasználáshoz kapcsolódó pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó részletes szabályokat a szerv külön szabályozásban részletezi.
b) A több éves kihatású kötelezettségvállalások
Több éves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha:
- a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van (önkormányzat esetében rendelet, vagy határozat).
Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról.
c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások
Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani.
d) A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok
A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve más, a vagyongazdálkodással, beruházásokkal foglalkozó rendelete, belső szabályzata határozhat meg további részletes előírásokat.
4. A szabályzat hatálya
A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától kell alkalmazni.
Kelt.: .........................................
.............................
a szerv vezetője
9. számú melléklet
A Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. Évi XXIII. Törvény, illetve a vagyonnyilatkozat tételéről, kezeléséről, az abban foglalt adatok védelméről, valamint a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal szervezetéről, működéséről és az ellenőrzés lefolytatásáról szóló 114/2001/VI.29./ Korm. Rendelet alapján a Polgármesteri Hivatalban vagyonnyilatkozatra köteles köztisztviselők:
Baloghné Dr. Ömböli Zsuzsanna jegyző
Fekete Sándorné igazgatási főelőadó
Szőtsné Hernesz Ágnes pénzügyi főelőadó
Hitter István adóügyi - műszaki előadó
Lórenczné Illés Anikó igazgatási főelőadó
Balogh Renáta pénzügyi gyakornok
Lovászné Mohai Mónika igazgatási előadó
Hidas Község Önkormányzatnak éves rendeletei:
Hidas község Önkormányzat Képviselő-testületének
11/2006.X.21./ számú rendelete
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2003.I.23./ számú rendelet módosításáról
Hidas község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelete /a továbbiakban SZMSZ/ az alábbiak szerint módosul:
l.§. Az SZMSZ 59.§.-ának 3.,4., és 5. számú mellékletei az alábbiak szerint módosulnak:
- a Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését az új 3. számú melléklet,
- az egyes bizottságok személyi összetételét, a bizottságok nevét az új 4. számú melléklet
- a létrehozott bizottságok feladat- és hatáskörét az új 5. számú melléklet tartalmazza.
2.§. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2006. október 1-től kell alkalmazni.
Hidas, 2006. október l6.
Dr. Szelle Tibor Baloghné Dr. Ömböli Zsuzsanna
polgármester jegyző
Záradék:
Megalkotta: A Képviselő-testület a 2006. október 16. napi ülésén.
Kihirdetve: 2006. október 21.
Baloghné Dr. Ömböli Zsuzsanna
jegyző
3. számú melléklet
Az állandó bizottságok elnevezése:
Pénzügyi bizottság
Szociális és egészségügyi bizottság
Kulturális, sport és Ifjúsági bizottság
4. számú melléklet
Bizottsági tagok névsora
Pénzügyi Bizottság tagjai:
- Borsos Árpád Attila
- Daradics Tibor
- Rózsa Aliz Zsuzsanna
- Ömböli Ferenc /külsős szaktanácsadó6
Szociális és egészségügyi bizottság tagjai:
- Vajda Péterné
- Dr. Csimma Béla Tibor
- Dévai Margit
Kulturális, Sport és Ifjúsági bizottság tagjai:
- Eszenyi János
- Balázs Géza
- Daradics Tibor
5. számú melléklet
Feladat- és hatáskörök
Pénzügyi Bizottság:
A Pénzügyi Bizottság szükség szerint ülésezik, üléseit az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
- Ellátja a polgármester és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését,
- kivizsgálja a képviselők összeférhetetlensége miatt kezdeményezett ügyeket
- ellátja a képviselő-testület pénzügyi döntéseinek az előkészítésére illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
- Figyelemmel kíséri az önkormányzat pénzügyi gazdálkodását.
- Előzetesen tárgyalja és véleményezi az önkormányzat éves költségvetésének, zárszámadásának munkapapírjait.
- Javaslatot tesz a képviselő-testület felé az önkormányzat pénzügyi kiadásainak jóváhagyására
- Dönt a 15/2004./X.21./Ökr. által hatáskörébe utalt ügyekről, melyet a 11.§./3/ pontja tartalmaz, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Szociális és egészségügyi bizottság:
A Szociális és egészségügyi bizottság szükség szerint ülésezik, a bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
- Ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 5/2006./IV.01./ számú önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
- Döntése ellen a Hidas község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni, mely másodfokon jár el a fent meghatározott ügyekben.
Kulturális, Sport és Ifjúsági bizottság:
A Kulturális, Sport és Ifjúsági bizottság szükség szerint ülésezik, a bizottság üléseit az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
- Feladata a település kulturális életének fellendítése, a különböző kulturális célú rendezvények szervezése és lebonyolítása, ill. abban közreműködése
- A községet e területeken érintő pályázatok kidolgozása, a Képviselő-testület hozzájárulásával.
- A község kulturális értékeinek megőrzése, kulturális életének fejlesztése, a település hagyományok ápolása.
- A falu sportéletének fenntartása, élénkítése.
- A falu ifjúságának számára a szórakozás, a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségeinek bővítése, megteremtése, fenntartása
- A feladatkörök bármikor módosíthatóak. A bizottságok tagjaik közül maguk választanak elnököt.
5. számú melléklet
Feladat- és hatáskörök
Pénzügyi Bizottság:
A Pénzügyi Bizottság szükség szerint ülésezik, üléseit az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
- Ellátja a polgármester és önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését,
- kivizsgálja a képviselők összeférhetetlensége miatt kezdeményezett ügyeket
- ellátja a képviselő-testület pénzügyi döntéseinek az előkészítésére illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
- Figyelemmel kíséri az önkormányzat pénzügyi gazdálkodását.
- Előzetesen tárgyalja és véleményezi az önkormányzat éves költségvetésének, zárszámadásának munkapapírjait.
- Javaslatot tesz a képviselő-testület felé az önkormányzat pénzügyi kiadásainak jóváhagyására
- Dönt a 15/2004./X.21./Ökr. által hatáskörébe utalt ügyekről, melyet a 11.§./3/ pontja tartalmaz, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Szociális és egészségügyi bizottság:
A Szociális és egészségügyi bizottság szükség szerint ülésezik, a bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
- Ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a pénzbeli, természetbeli és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 5/2006./IV.01./ számú önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.
- Döntése ellen a Hidas község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni, mely másodfokon jár el a fent meghatározott ügyekben.
Kulturális, Sport és Ifjúsági bizottság:
A Kulturális, Sport és Ifjúsági bizottság szükség szerint ülésezik, a bizottság üléseit az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.
- Feladata a település kulturális életének fellendítése, a különböző kulturális célú rendezvények szervezése és lebonyolítása, ill. abban közreműködése
- A községet e területeken érintő pályázatok kidolgozása, a Képviselő-testület hozzájárulásával.
- A község kulturális értékeinek megőrzése, kulturális életének fejlesztése, a település hagyományok ápolása.
- A falu sportéletének fenntartása, élénkítése.
- A falu ifjúságának számára a szórakozás, a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségeinek bővítése, megteremtése, fenntartása
- A feladatkörök bármikor módosíthatóak. A bizottságok tagjaik közül maguk választanak elnököt.
