Hidas település bemutatásához elengedhetetlen Allinger János 1965-ben készült „Hidas helytörténete” kéziratának megemlítése. Községünknek különösen a koraújkori és legújabb kori története tanulságos. Ennek döntő okai vannak. Mindenekelőtt az, hogy etnikailag, mint csepp a tengerben, benne van a Kárpát-medence népiség fejlődésének legtöbb problémája. Magyarok, felvidéki magyarok, erdélyi-bukovinai székelyek, katolikus, lutheránus, kálvinista bevándorolt németek, a 17. század végén nagyobb számban bevándorolt szerbek, a kisebb részben kontinuus / folyamatosan itt élő / magyarok lakták. Ezen etnikai csoportok együttélése, egymásra való hatása során alakult a település élete. Ezért története, fejlődése nemcsak a falu, a megye, de a regionális fejlődés szempontjából is figyelemre méltó.

Egy községnek a keletkezési évét nem tudjuk olyan pontosan meghatározni, mint egy-egy ember születését. Községünk mai kialakulásához évszázadokra volt szükség. Emberi életnek és településnek az első nyomai falunkban a csiszolt kőkorszakra vezethető vissza. Ez a kőkorszak 6500 évig tartott 10-15 ezer évvel ezelőtt.

Az akkori embernek a szerszámai vésők, balták, parittyakövek, és egyebek voltak. Ismerték a kézzel formázott agyagedény készítést, ezeket tűznél kiégették, ismerték a főzést és földalatti rőzsével fedett, földfeletti, sárral kent sövényfalu lakásokban laktak. Háziállatokat tartottak és földműveléssel foglalkoztak. S hogy honnan tudjuk mindezt? A Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek egy szerszámot községünkből ilyen leírással: „Hidasról, a Kirchhofsäcker dűlőből való csiszolt kőbalta sárgásbarna palából, hossza 9,5 cm”. Valószínűsíthető, hogy községünk területén a csiszolt kőkorszaktól napjainkig folyamatosan volt emberi élet.

Berg Csaba
polgármester